Nemrég új szomszédok költöztek be mellém. Nagyon örültem a fiatal párnak, de hamar kiderült, a saját lakást, az önállósodás szabadságát, együttélést intenzíven és zajosan nyögve “ünneplő” ifjú szerelmesek a falon is áthallatszódnak, így inkább áttoltam a saját ágyam a nyugdíjas nénivel szomszédos oldalra.
Filmek sora készült már el a témában, hogy milyen kedvesen-kacagtatóan-zavarbaejtően közel kerülünk a szomszédainkhoz az egymás mellett élés során. Mindent tudunk a másikról, nincsenek titkok!
A szexualitásnak és annak hangjainak is megvan a helye és szerepe az életünkben, s míg a párunké és persze a miénk igen izgalmas az adott pillanatban, másét már kevésbé szeretjük hallani, főleg non-stop! Persze az is hozzátartozik, hogy az “erényes nő” évszázadok alatt “csiszolódott” képéhez nem a vad, önmagát teljesen beleélő, torokhangon hörgő-sikoltozó extatikus hangeffektek illenek, hanem maximum egy halk és szexi “ah” vagy “úh”, diszkrét nyögdécselés, de ezzel vége is. A társasház többi, decens és erkölcsös idősebb lakója pedig nem rejti véka alá véleményét, a megszólástól az elítélő, rosszalló pillantásokig terjedő skálán szabadon zongorázva!
Barátunkkal, férjünkkel összeköltözve, mindenki saját temperamentuma és a panelok, vagy téglafal adta lehetőségei szerint kiélvezi a páros életet, majd előbb vagy utóbb a szülőszobán találja magát. És ott jön egy nagyon hasonló helyzet! Papírvékony falak, netán függönnyel elválasztott sorstársak, szigorú szabályok, még szigorúbban néző szakemberek és sok esetben tőlünk egy generációnyi távolságban lévő egészségügyi személyzet. Igazán nem “illik” másokat zavarni a hangoskodásunkkal, ugye?
Jön az utasítás is sok helyen még: “Anyuka, ne kiabáljon, elveszíti az erejét!”
Ez persze elsőre ésszerűen hangzik, ugyanakkor a vajúdás óráinak hevében annyira kikívánkozna az a HANG! Nem is akármilyen hang! Hangos, amibe az egész testünk beleremeg! A fájdalom vagy az erőkifejtés hangjai. És hát, ki szereti ezeket hallani? Ráadásul sokszor bizony erotikus! Tele van tűzdelve sóhajokkal, nyögésekkel, s nehezíti a helyzetet, hogy ezt sok esetben meztelenül, félmeztelenül, vagy viszonylag “ledéren” öltözve hálóingben, a csípőnket körkörösen mozgatva adjuk elő!
A szülést segítő hangok mélyek, búgók! Míg a sikítás megfeszíti a testünket, s annak minden porcikáját, (az ajkakat és a méhszájat is) és ellene hat a folyamatnak, addig a tehénbőgésre hasonlító mélyebb nyögések, fújások, akár prüszkölések az ellazulás, tágulás irányába hatnak és nemhogy elveszik az erőt, hanem kifejezetten jót tesznek a szülés előrehaladásának! Ráadásul a hangadás segít a fókuszálásban is, az elmélyülésben, ami szüléskor szintén elengedhetetlen!
A szexualitás nem csupán azért van jelen a szülőszobán, mert a gyermek nyilvánvalóan azáltal fogant meg… hanem a mezítelenség, a mozgás és a hangok miatt is! Egy zárt és több értelemben is steril környezetben ezt nagyon nehéz jól kezelni! Nekünk is, mert “húdeciki” és “megítéltetünk”, hiszen ugyanúgy ott vannak az ápolók, mint a szomszédnéni, és a dolgozóknak is, mert, ha nincsen bennük megfelelően helyretéve a szülés szexuális, vagy a szexualitás bármely aspektusa, akkor ez megjelenik a csendreintésben, vagy a mozdulatlanságra ítélésben például. Biztos vagyok benne, hogy visszafojtani az ajkunkra toluló kiáltást, vagy bármely hangot, ugyanolyan erőkifejtéssel és megfeszüléssel jár, mint “rossz” hangot kiadni, s ilyen formán ugyanúgy károsan ellene hat a vajúdás menetének és a kisbaba elengedésének!
Kép forrása: dfwbirthphotographer.com
A kemény munka vagy nagyobb erőkifejtés hangadással sokkal könnyebben megy, megsegíti azt! Ilyen, amikor költözéskor nagy szuszogások és nyögések közepette emelünk meg egy könyvekkel teli nehéz kartondobozt. Láthatjuk ezt nem egy sportolón, amikor elhajítják a nagy súlyú gerelyt, vagy sok teniszezőn, aki a labda elütésekor ad ki magából hangot! Rájuk bezzeg senki nem szól, hogy ne hangoskodjanak!
Engedjünk szabadon teret tehát a szülés hangjainak, mert hiszen éppen azon munkálkodik a testünk, mi magunk azon dolgozunk teljes erőbedobással, hogy világra hozzunk egy életet és ne hagyjuk magunkat elbizonytalanítani, vagy lecsitítani! Mint ahogyan átkereteződik a meztelenség is a szüléskor, ugyanúgy engedjük meg ezt a hangoknak is és használjuk őket bátran úgy, hogy segítsenek minket! Válasszunk olyan segítőket, akik bátorítanak ebben bennünket és akár meg is tanítják ezeket! Olyan segítőket, akik előtt nem kell “viselkedni”!
Írta: Mészáros Eszter pszicholúgus, dúla