Klára és Jan az első babájukat várták és azért kerestek meg, mert szerették volna, ha segítem őket a szülésre való felkészülésben, az anyát kísérem a vajúdás alatt és mivel apás szülést terveztek, az apa számára angolul tolmácsoljak majd, hogy megkönnyítsem a kommunikációt az egészségügyi személyzettel, illetve Jan is tudjon mindenről, ami a szülés alatt felmerül.
A várva várt kisbaba nem fordult be a fejecskéjével lefelé, így az orvos a kilencedik hónapban végül a császármetszés mellett döntött. A kiírt időpont után két nappal a kórházban találkoztunk és az előzetes vizsgálatok után mindenki beöltözve várta a kiemelés pillanatát. Amikor megszületett a kis Anna, kihozták a jó meleg vizsgálóba, ahol várakoztam. Az apukája egy pillanatra sem tágított mellőle és én minden szót fordítottam neki, amit a neonatológus mondott. A babával minden a legnagyobb rendben volt, így amíg Klára is megérkezett a műtőből hozzájuk, Jan Anna babával elhelyezkedhetett a szobájukban.
Ez délutánra már csak az övék lett volna, de ekkor még egy másik anya-baba páros arra várt benne, hogy jöjjön értük az apa és mehessenek haza. A személyzet is tett-vett, így nem volt éppen nyugalom körülöttük, de ahogyan Jan a meztelen mellkasán tartotta meleg takaró alatt az újszülött kislányát és a saját anyanyelvén kezdett beszélni hozzá, szépen lassan igazi kis burok szövődött kettejük köré. Apránként vettem észre, hogy már engem sem zavarnak a sürgés-forgással járó zajok, a lelkem már nem kifelé figyel és azon aggódik, hogy végre zavartalan lehessen a környezet… teljesen bevonódtam ebbe a meghitt buborékba, és csak mosolyogva néztem őket, ahogyan a sarokba húzódva összebújtak, hallgattam a számomra is érthetetlen szavakat, a szeretetteljes pusmogást és megnyugodtam abban, hogy milyen csodálatos képessége van az embernek az egymásra találásra. Anna sírása is dünnyögéssé szelídült, már az apukája hangjára figyelt, a szemét nyitogatta, hogy megnézze, hogyan is néz ki, akitől ez az ismerős-otthonos hangszín származik.
Jan végig beszélt hozzá, amíg aztán Klárát is behozták és immár hármasban élvezhették az első találkozást, ahol Anna az anyukájára is rátalált és lelkesen szopizni kezdett.
Írta: Nyitrai Eszter pszichológus, dúla
(A szüléstörténetek minden esetben a szülők engedélyével és egyeztetés szerint más nevekkel, vagy név nélkül kerülnek ki az oldalamra.)